2009. december 9., szerda

Világvége: 2012. december 21.


A Daily Telegraph internetes portáljának Technológia lapján jelent meg  Tom Chivers írása arról, hogy a kilencvenes évek közepén a világgazdasági folyamatok előrejelzésére szerkesztett “web-bot-rendszer”, amely megjósolta a szeptember 11-i merényletet és a 2004-es tsunamit – 2012 december 21-re teszi a világvégét.  Nem magyaráz, nem indokol: a birtokába jutott adatok alapján úgy látja, 2012 december 22-én nem lesz Internet, nem lesznek gazdasági folyamatok, nem lesz politika, nem lesz emberi tevékenység, nem lesz időjárás. Ami azt jelenti, hogy élet se nagyon lesz, legalábbis emberi élet.

2009. november 3., kedd

Újságíró pályázat - fotós pályázat


A Magyar Világ Iskola Egyesület újságírópályázatot hirdet.
A pályázaton részt vehet korhatár nélkül mindenki, aki tehetséget és ambíciót érez magában, hogy újságíró legyen. A pályzatra első körben egy riportot, egy tudósítást és 3 rövid hírt kell beküldeni, Word doc, rtf, illetve Open Office dokumentum formátumban 2009. december 20-án 22.00 óráig az egyesület e-mail címére: vilagiskola@gmail.com .
A folytatáshoz kattints ide...  http://alfoldielet.wordpress.com/2009/11/03/ujsagiro-palyazat/ http://alfoldielet.wordpress.com/2009/11/03/fotos-palyazat/

2009. október 19., hétfő

FIGyuArt





Kell egy csapat. Nemcsak kell, van is. Vagyunk itt páran, képző- és iparművészek, könyvkiadásban, sajtóban otthon levő emberek, műszakiak, tervezők.

Nagy feladatok teljesítésére vagyunk képesek, de a kicsiket is vállaljuk. Már ha vannak. Tudom, hogy minden pénzkérdés, de azért talán mégsem minden. Ezt annakidején még a végletekig pénzéhes és elődeikhez képest - tisztesség ne essék szólván - bunkó rómaiak is tudták.

Épületeik, tervezett városi, falusi tereik, kertjeik romjaikban is csodálatot keltenek bennünk, egyszerűen azért, mert művészeket alkalmaztak a tervezéshez és megvalósításhoz.


Elgondolkodtat: miért van az, hogy egy épületet, egy teret rondára csinálnak, amikor ugyanannyiért szép is lehetne. Valahogy azt hiszik valakik - és úgy tűnik, sokan vannak ezek ebben az országban -, hogy az esztétika luxus.

Pedig az, hogy az ember jól érzi-e magát a környezetében, jórészt ettől függ.

Azt meg minden tőkésnek (munkaadónak) tudni kell, hogy a munkás akkor igazi munkaerő, ha jó a közérzete.

Ha másért nem, hát ezért kellene figyelni arra, hogy jelen legyen környezetünkben a művészet:

TE, FIGYU! ART!

2009. október 18., vasárnap

Gácsi Mihály



Már 22 éve eltávozott közülünk Gácsi Mihály zalaegerszegi festő és grafikus. Világvége-víziói, országromlás-víziói ijesztőek, de egyre inkább valóságosak lesznek. Álljunk meg egy pillanatra előtte, vegyük le a kalapot, és nézzük meg képeit: ha nem vigyázunk, ilyen lesz a jövőnk.




Szabadiskolában tanult. 1949-1952: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Domanovszky Endre, Hincz Gyula, Koffán Károly. 1973: a Szolnok megyei Tanács művészeti díja; 1974: a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának különdíja; Munkácsy-díj; 1975: Nyári Tárlat, fődíj, Szeged; Képzőművészeti Találkozó, Subotica, különdíj; 1976: Alföldi Tárlat, Munkácsy-érem; Dél-alföldi Tárlat, Szentes Város Tanácsa Koszta-érme; Nemzetközi Fametszet Biennálé, Banská Bystrica (CSZ), III. díj. 1956-tól 1974-ig a szolnoki, 1974 és 1976 között a hódmezővásárhelyi művésztelepen, 1976-tól haláláig Zalaegerszegen élt és dolgozott.

Szatirikus, tragikomikus hangvételű fa- és linómetszeteket, rézkarcokat alkotott. A 70-es évek közepétől érdeklődése ismét a festészet felé fordult. Tájakat, csendéleteket festett.


Mesterei: Domanovszky Endre, Hincz Gyula, Koffán Károly.
(Forrás: www.tankonyvtar.hu)

2009. október 12., hétfő

Zord idő



Hát vége, a nyár, ha egy hónap késéssel is, elbúcsúzott tőlünk. Zord idők jönnek, még talán a vénasszonyok nyarában (amerikaiasan "indián nyár", de errefelé ritka az indián, úgyhogy maradok a régi magyar kifejezésnél) reménykedhetünk.
Lehet, hogy az október második fele derűs lesz. Meg a november első fele, És talán a második.
Meg - ahogy mostanában, a klímaváltozás okán szokott - a december.

És akkor már csak a januárt kell átaludni valahogy, februárban pedig megbeszélni a medvével, hogy most már nem érdemes visszabújni.
De egyelőre itt a zimankó, tördeli a szél a fákat, hideg eső zuhog. Nem maradt más a fényes őszelőből, csak pár kép.

2009. szeptember 28., hétfő

Megint Szabadkígyós







Szabadkígyós nem hagy nyugton. Ez az Ybl tervezte kastély, még ipari kiegészítőivel is: a hatalmas bádogredőnnyel a teraszra nyíló nappalin, a házikápolna tetejével, ami kísértetiesen emlékeztet a Keleti Pályaudvar egynémely tetőmegoldására - nem taszít, hanem vonz.

Aránytalanságában a lovakirályok százévekig toldozott-
fodozott, bűbájosan céltalan tornyokkal ékesített palotáit látom, homlokzata az elfordított toronnyal, a klasszicizáló párkányzattal és a reneszánsz boltívekkel meseszerűen vidám.
És a park körülötte, egy álom. Itt-ott nyomasztó álom, mert látni a rengetegben kidőlt faóriásokat, és bizony félelmetes a szélben nyöszörgő ősfák alatt járni,


különösen annak tudatában, hogy a bejáratnál tábla hívja fel a figyelmet a veszélyre.


Csak saját felelősségedre sétálhatsz a hatalmas tölgyek, platánok, juharfák, vadgesztenyék alatt.









A mocsárciprusok hatalmas, bütykös támasztógyökereikkel, még bírják néhány száz évig.
De inkább nézzük, a fotók nem veszélyesek...

A rablóbanda és az állam


Szent Ambrus (Ambrosius, Milánó püspöke, 340 - 397) írja:
Az államot az különbözteti meg a rablóbandától, hogy az egyszerű emberektől erőszakkal elvett pénzt közcélokra és nemes célokra fordítja. Ha nem erre fordítja, semmi különbség köztük.
Megszívlelendő és időszerű. Ma ha adózunk, át kell gondolnunk: nem olyan-e, mintha rablónak mondanánk: "Légy szíves, rabolj ki, kérlek!"?

2009. szeptember 26., szombat

KEPENYES








Kepenyes Pál szobrászművész kiállítása nemrég zárult le Békéscsabán. Neve nincs benne a magyar köztudatban, de benne lehetne, mivel egy olyan hazánkfiáról van szó, aki jó hírünket kelti a világban.


Jelenleg Acapulcóban él, szobrait aranyárban veszik Hollywood hírességei. Többek közt ő tervezte az ékszerket, amelyeket a Conan, a barbár című film szereplői viseltek.









Rézből, bronzból készült, mozgatható, interaktív szobrai a szépség hiábavalóságáról beszélnek, ékszerei pedig a fantázia mindenhatóságáról.


Aki nem látta, sajnálhatja, aki látta, sokáig emlékezni fog rá; remélhetőleg lesz még kiállítása Magyarországon a közeljövőben.



Bojár Iván András írja róla az ART Magazin 2009/3. számában:

Az elmúlt hatvan-egynéhány év szorongatott helyzetű hazai szobrászata mellett külföldön kibontakozó magyar szobrászat nagy alakjai, mint az említett Schöffer, Pan, Székely, Tot – mindenekelőtt e két utóbbi, hagyományos szobrászatot gyakorló művész – mellé odakívánkozik a Kondoroson született Kepenyes Pál neve.







A ’40-es években tanulmányait az Andrássy úton kezdő Kepenyes pályáját korán derékba törhette volna a Rákosi-éra őt is utolérő végzete, a börtön, amelyből kevéssel a forradalom előtt, öt év után szabadult. A hideg és szűkös börtönéveket követően érthető volt, hogy nemzedékének sok százezer tagjához hasonlóan Kepenyes is a tág teret, az emigrációt, a művészet fővárosát, Párizst választotta. A Rue Bonapartén töltött három akadémiai év után az ötvenes évek vége felé a még mindig szegény, deprimált, sokszor esős Párizsból a művésznek végre elegendő meleg klímát ígérő Mexico Citybe költözött, majd a korai hatvanas években, mielőtt pályája kiteljesedésének végleges helyszínét, Acapulcót megtalálta volna, egy évet New Yorkban töltött.
Ez utóbbi időszak kiváló tapasztalatokat biztosított számára a kortárs szobrászat megismerése, a saját út, a saját mondanivaló és a saját formavilág megtalálása szempontjából. Ugyanakkor az életútnak éppen ezek a vargabetűi magyarázzák, hogy Kepenyes életműve, annak gazdagsága, minősége ellenére, az Európában maradt Amerigo Totéval vagy Pierre Székelyével szemben, szinte teljesen eltűnt a hazai művészettörténet látóteréből.


Bár magyar mivoltát mindvégig megtartotta, sőt hangsúlyozta, ő az emigráns létstratégiák közül – különösebb elhatározás nélkül, mondhatni ösztönösen – a teljes integrációt választotta.

2009. szeptember 22., kedd

Szeressétek Ódor Emíliát! - A szabadkígyósi kastély parkja



1969-ben itt forgatták a Szeressétek Ódor Emíliát! című filmet, ami nagy-nagy-nagy sikerrel ment hetvenhétszer a Magyar Televízióban. A kastélyt Wenckheim Krisztina építtette, férjével (aki unokatestvére volt), Wenckheim Frigyessel, Ybl Miklós tervei alapján. Ybl elengedte fantáziáját, neobarokk-eklektikus álomkastélyt rajzolt a park közepébe.
A kastélyparkban már az építkezés idején is voltak bőven öreg fák, ezeket aztán egzotikus csemetékkel ültették körül, a főhomlokzat előtt létrehoztak egy angolkertet, amit francia kertnek hívnak - és oldalvást, nem messze a főbejárattól egy mesterséges tavat építettek, kis szigettel, amire "a szerelmesek hídja" vezet. A sziget közepén még ott a talapzat, amelyen valamikor Ámor leselkedett kőnyilaival a szerelmesekre. A park egyébként a Körös-Maros Nemzeti Park része, a kastélyban a Harruckern középiskola és kollégiuma működik.
Ókígyós (Kégyós) egyébként 1512-ig Zaránd megyéhez tartozott, az akkori birtokos Ajtósy család (Dürer néven ismerősebb!) csatoltatta Békés vármegyéhez. A török időkben elnéptelenedett helységet1720-ban kapta több más birtokkal együtt, jutalmul a császártól Harruckern János György élelmezési főhadbiztos. Az "új földesurat" 1722-23-ban az Országgyűlés honosította, ettől kezdve echte magyar báróként viselkedett.
A család fiági kihalása után a Wenckheim-rokonság szerezte meg a kígyósi pusztát és a hozzá tartozó földeket.
A mesekastély körül évszázadnál öregebb platánok, tölgyek, mocsárciprusok, hársak, páfrányfenyők állnak. Szép a francia kert közepén álló mészkő szökőkút - és ha az ember előre bejelentkezett, a múzeumba is benézhet, ami szintén egyedi élményt kínál. A kastély- iskolát még ma is hatalmas cserépkályhákkal fűtik. Itt nincs gázszámla, vannak viszont hajnalban kelő fűtők, akik vödörben cipelik a szenet. Imponáló a belmagasság: a tanári szobában három panellakás férne el egymás fölött.
A Békéscsabától 11, Gyulától 15 km-re fekvő gyönyörű kastélypark megérdemli, hogy aki erre a vidékre vetődik, tegyen egy kis vargabetűt, hogy megcsodálja.

2009. szeptember 20., vasárnap

Huszadik század (A Kis Magyar Enciklopédiából)

Politikatörténeti vázlat


1. 1900-tól az I. világháború kezdetéig


A huszadik század a tizenkilencedik század utolsó évében kezdődött. Az időszámítás kezdete mint tudjuk, Kr. u. 1-ben volt. ("Mikor született Jézus Krisztus? - Hát Krisztus után 1-ben!") Tehát minden évszázad 01-gyel kezdődik és dupla nullával végződik. A tizenkilencedik századot viszont annyira unták már a kortársak, hogy elhatározták: 1900-ban elkezdik a következő évszázadot.

A pápa bullában erősítette meg az évszázadváltást, és az új század örömére Párizsban világkiállítást rendeztek. (L. A Párizsi Világkiállítás 1900 c. cikket.) Az előző évszázad háborúi befejeződtek. Már pöfögtek az első automobilok, Londonban és Budapesten elindult a földalatti vasút, és a vagyonos polgárok széplelkű asszonyai szecessziós tárgyakat és bútorokat vettek a 'Style 1900' szellemében tervezett lakásokba. (L. A szecesszió c. cikket.)

Úgy tűnt, új aranykor köszönt a világra. De ez csak Európából látszott így. Javában folyt a második búr háború, és 1902-ben az angolok végleg legyőzték a harcos afrikaansokat. (Akik mellesleg a kilencvenes évek vége felé feltalálták a koncentrációs tábort. Az angolok lelkesen fogadták a találmányt, és rögvest alkalmazták is a búrok ellen.) (L. A pisztoly, amely eldöntötte a világháborút c. cikket.)

Persze azért a Balkán is forrongott, Oroszországban sem volt minden rendben, de Budapestről a világ békésnek, a jövő rózsásnak tűnt. Talán csak a parlament felsőházában folyó csatározások mutatták, hogy a béke törékeny. A Millennium politikai csendje után a Bánffy-kormány ellenében az ellenzék nem válogatott az eszközökben. 1901-ben Széll Kálmán kissé lecsendesítette a parlamenti viharokat, de sokáig ő sem bírta: hamarosan Tisza István váltotta a bársonyszékben, aki vaskézzel próbált rendet teremteni, de belesült az ökle a vaskesztyűbe, és jött Wekerle Sándor és a Nemzeti Koalíció. De ezek csak felszíni fodrozódásai voltak a nagy közép-európai állóvíznek.

Kilencszáztízben nagyanyám és nagyapám nászútra ment Párizsba. Azért nem Velencébe, mert oda bármikor leugorhattak egy hétvégére. Zágrábban felültek a vonatra, és Párizsig senki nem kérte a papírjaikat. De akkor már Oroszország túl volt az 1905-ös forradalmi válságon, és az orosz-japán háború előrevetette a későbbi nagy világégések árnyékát. Vilmos császár Németországa már élesítette karmait, az Osztrák-Magyar Monarchia annektálta Boszniát és Hercegovinát. Mint később kiderült, az osztrák sasnak ebbe a zsákmányba beletört az összes karma.

Eközben a Párizst járt Rippl-Rónai Kaposvárról tanította a magyar közönséget az újfajta művészi élmények befogadására, és a Nyugat körüli irodalmi gejzír készült felszínre vetni az új század első magyar irodalmi géniuszát, Ady Endrét (L. a Párizs, az én Bakonyom c. cikket.)

Wells ezt az időszakot "fegyveres békének" nevezi. A két hágai konferencián a nagyhatalmaknak, amelyektől a kor értelmisége a háborúval mint politikai eszközzel való leszámolást várta, csak a háború jogi kérdéseinek többé-kevésbé egységes értelmezéséről sikerült megállapodni.

A poroszok egyre hangosabban hirdették a német felsőbbrendűséget, az angolok ugyanezt tették angolszászban. Az angol iga alatt nyögő írek helyzete ettől még nehezebbé vált, habár VII. Edvárd és V. György királyt nehéz lett volna Vilmos császár harcias pózaiban elképzelni, és a brit birodalom értelmiségének jórésze is sületlen baromságnak tartotta ezt az angolszász übermensch-elméletet. Ez inkább a katonatisztek és a gyarmati hivatalnokok között hódított. Ennek is meglett később a böjtje.

A franciák még mindig a kommün idején szerzett sebeiket nyalogatták, és a régi dicsőség, a francia "gloire" felidézésével szították a revansista nacionalizmust - elsősorban a németek ellenében. Eközben persze arról sem feledkeztek meg, hogy gyarmatbirodalmukat gyarapítsák a világ minden elképzelhető sarkában.

Az olaszok is gyarmatokat szereztek, és szemben álltak a britekkel és a franciákkal főleg Észak-Afrikában. Ők azzal indokolták imperializmusukat, hogy ők "a Római Birodalom örökösei".

Első Ferenc József időtlen idők óta ült az Osztrák-Magyar Monarchia trónján. Utolsó negyvennyolcas ellenfelei is kihaltak mellőle, a császár hűségére tért vén rebellis, a magyar nemzet írója, Jókai Mór 1904 májusában szenderült jobblétre - soha ekkora temetést! Az öreg császár pedig kétfelé pödört szakállával katonás tartásban állt az írópultja mellett, és szívós munkával készítette elő birodalma végleges széthullását. (l. a Nagy európai konszolidátorok: Ferenc József és Kádár János c. cikket.)

A munkásság szerveződött. Az 1907-es választásokon Németországban már hárommillió szavazatot kapott a szociáldemokrata párt. Az orosz cár már régóta csak a szibériai fogság rémével tudta úgy-ahogy féken tartani a forrongó baloldali értelmiséget.

A katolikus egyház rengeteg hívőt veszített el, Európában az iszlám is gyengült, a vallásokon megújulási hullám söpört végig, szekták keletkeztek. És mivel az egyház és az állam különválasztása immár ha szóban talán nem is, de a gyakorlatban minden civilizált államban megtörtént, a szektaalapítók szinte minden retorzió nélkül működhettek.

Nagyapámék Muranóba mentek, hogy megvegyék a ház legértékesebb bútordarabját, a kétméteres velencei tükröt. Vasúton viszonylag könnyű volt eljuttatni Zágrábba, különösen, mivel nagyapám a Budapest - Gyékényes - Zágráb - Fiume vonalon szolgált mint államvasúti főkalauz. A mágnások és nagypolgárok gondtalanul üdültek Abbáziában, a masamódok konstáblerekkel flörtöltek a lizsében, és 1911-ben, apám születésével szinte egyidőben Thomas Alva Edison (l. Az Edison-jelenség c. cikket.) látogatást tett Budapesten.

Ferenc József a 10-es évek elején egyfolytában a hadsereg gyarapításával és a haderőreformmal foglalkozott. A függetlenségi pártok a magyar nemzeti bank megalapítását kérték cserébe, ez túl nagy ár lett volna néhány százezer magyar bakáért, tehát a császár ellenállt a követelésnek. Hogy viszont az ő katonai követelései teljesüljenek: bevetette politikai csodafegyverét. Ezt a csodafegyvert még mindig gróf Tisza Istvánnak hívták. Tisza némi korrupció árán megnyerte a választást, és vaskézzel nekilátott a rendcsinálásnak.


Sajnos, ekkor már 1914-et írtak. Június 28-án Gavrilo Princip szerb diák Szarajevóban agyonlőtte Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét. Diplomáciai jegyzékek jöttek-mentek, Szerbia ultimátumot kapott a Monarchiától, ennek feltételeit nem teljesítette, és ezzel kezdetét vette az a helyi konfliktus, amelynek kitörését titkon várta és remélte az összes nagyhatalom. Egy hónap múlva Oroszország fegyverben állt, hogy Szerbiát megvédje, Németország hadat üzent Oroszországnak és Franciaországnak, egyszóval nyakig benne voltunk a világháborúban.

Apám a Száva-parton játszott a horvát, dalmát és olasz nemzetiségű szomszédok gyerekeivel, és nem is sejtette, hogy a történelem már felemelte véres mancsát, hogy ezt a szép és gondtalan gyerekkort agyonlapítsa, összetörje.

A folytatásért keresd a http://encikolpedia.lapok.hu oldalon a Huszadik század menüpontot!

2009. szeptember 16., szerda

F-ART - a Mozgalom - The Movement



A harmadik évezred kezdetén lezárul a magányos tömeg korszaka. Ha nem zárul le, hát lezárjuk. Teszünk róla, hogy talaját veszítse a tizenkilencedik század végén kezdődött és a huszadik században a végletekig fokozódott elidegenedés. Az emberarcú és emberléptékű kultúra emberarcú és emberléptékű társadalmakat kell hogy teremtsen.

The lonely crowd's era finishes on the beginning of the third millennium. If he does not finish, well we close it. We ensure him in order for the nineteenth to lose his soil on a century's end was beginning and alienation intensified until the extremities in the twentieth century. The anthropoid and human-scale culture has to create anthropoid and human-scale societies.

A művészet dolga, hogy ezt az emberi arcot megmutassa a világnak; hogy ráébressze az önnön rabszolgáikká vált embereket: a világ értük van. A művészek dolga, hogy tudatára ébresszék a többieket: megtalálják boldogságukat, ha szuverén egyéniségek közösségeként próbálják újjáépíteni az ipari forradalom által szétzilált társadalmakat.

A művészet, amióta az ember kitalálta, a boldogság keresésének eszköze volt, de ez a funkciója a közelmúlt korszakaiban nem volt eléggé nyilvánvaló.

The task of the art, that let him show the world this human face; that let him wake it up to it it turned into their own slaves people_nation: the world is for them. The artists' task, that his consciousness let the others be awakened: their happiness is found, if sovereign individualities try to rebuild the societies disheveled by the industrial revolution as his community.
The art was the device of search the happiness since the man guessed it, but this function of his was not quite obvious in the eras of the recent past.

Fedezzük fel újra: keressük bátran, szégyenlős arceltakarás, manírok és színlelt érzelemnélküliség mögé bújás nélkül a művészet eszközeivel a boldogságot.

Az F-ART eredetileg FACE-ARTlett volna, Arcművészet; de miközben végiggondoltuk, nagyon sok F-fel kezdődő fogalom kötődött hozzá (lássátok alább), így végül maradt aközös elem: az F.

AZ, HOGY A "FART" AZT JELENTI: "FINGIK" - NE ZAVARJON SENKIT. SZÍVESEN LÁTJUK AZOKAT IS, AKIK ODASZELLENTENEK A POLGÁRSÁG ORRA ALÁ.

A Mozgalom megkísérli közös álláspontra hozni azokat a művészeket, akik szerte a világon magukénak vallják ezeket a gondolatokat: alkotásaik magukban hordozzák a boldogságkeresést, az emberarcú világ iránti vágyat. Vágyott világaink valahol összeérnek, egymásba folynak, áthatják egymást: ebből érik lassan az, amit valóságként él át tíz vagy száz évek múlva az emberiség.

Aki ezt olvassa, küldjön egy képet, hogy része legyen egy világméretű F-ART kiállításnak és legalább egy szóval egészítse ki a kiáltványt, amit együtt kell megírnunk.











2010 a Fetish-Art, a Fétisművészet éve.

Elsősorban ebből a témakörből váruk alkotásokat, de ne fogd vissza magad! (Írd meg, melyik F ihlette alkotásodat, hátha nem sikerül elsőre kitalálnunk.) Küldj pár sort, esetleg egy képet magadról, hogy az F-Art Lexikonban megjelentethessük!

Az F-ek

Hagytam közülük sokat, fordítani, fogalmazni. Bontsuk ki az értelmüket, bennük van a világ. Írj meg egy F-et!

Fabulous-Art Mesés művészet. Mesebeli művészet. A hagyományok és a történetek éltetik. Tipikus elbeszélő forma, balladai-mesei kellékekkel. Ízig-vérig romantikus. Még annál is romantikusabb. Hiperromantikus. Szereti, ha a két Grimm forog a sírjában. Andersen meg, mint a ventillátor!

Face-Art Arcművészet. Arcok olajban vásznon, bronzban statuetten, fényben fényképen, gipszben lenyomatként, arcok tükörben, képek az arcon, maszkok az arcon, festék az arcon, arc az arcon (csókművészet).




Fact-Art Tényművészet. Na, ezt írja meg valaki más!

Fair-Art Szőke művészet. Témája minden, ami szőke, funkciója a dekoráció, szereti a hosszúlábú nőket, a sárgalombú fákat és az őszi délutánokat.

Its theme all the fair, its function is the decoration, it loves the womens with long legs, the trees with yellow leafs and the autumn afternoons.

Fan-Art Rajongó művészet

Far-Art Messzi művészet


Farewell-Art Viszlát művészet. A búcsú művészete. Egy kis halál, egy kis csend, egy kis elválás, egy kis farewell. Hulló levelek, eltépett papírok, ottfelejtett zsebkendők, poros legyezők, megsárgult fotók, elhagyott enteriőrök, valakinek, valaminek a hiánya.

A little death, a little silence, a little farewell. Falling leaves, ripped papers, forgetted touches, dusty cotillions, yellow photos, lonely enterieurs, the somebody’s, something’s miss.

Fashion-Art Divatművészet. A dekorativitás mindenek felett. Át-átruccan az alkalmazott művészetek területére. Szereti a nőket ábrázolni, dédelgetni, öltöztetni, vetkőztetni. Színek, formák, trendek, divathullámok éltetik. Nem akar semmi lényegeset mondani, csak egy kicsit szebbé szeretné tenni a világot.

The decorativity over all. Sometimes crossed to the area of the practical arts. It love pictured, delicated, dressed and undressed the women. Its life given the colors, the forms, trends and fashion-waves. No says it nothing important, but want the world gone must beautiful.

Fast-Art Gyorsművészet. A világ megragadása egy pillanat alatt, az évezredeket rabul ejtő pillanat, a pillanat, amely önmagát is rabul ejti. Egy vonal, egy folt, egy katódsugárcsővel írt jel, egy falra vetett árnyék, egy árnyékra vetett fal, egy cetlire dobott üzenet, egy firka a piramis folyosóján, egy krétavonal a tanárnő fenekén impressziók és expresszivitás. Akár az egész világ belefér a Fast-Art egy momentumába: Isten annakidején rettentő gyorsan dolgozott…

Fat-art Dagiművészet. Zsír, szalonna, disznótor, csöpögés. Zabáljuk meg a művészet tárgyát. Hízzál, ögyed az istenét!…

Fatal-Art Végzetes művészet. Végzetes tévedések, végzetes nők, végzetes férfiak, végzetes kihívások. A Fátum szele megborzongatja a szemlélőt. (Igyekszünk, hogy a lehető legjobban elrejtsük a ventillátort…)

Feast-Art Ünnepi művészet. Ünnepélyes művészet. Az ünnepek művészete. Színek, színek, fények és hangok. Zenélő szobrok, szobrozó zenészek, drapériák és arany, súlyosan omló bíbor kelmék és fenséges boltívek, szertartások, füstök és illatok, süvegek, fátylak, koszorúk. Zászlók és rúdon emelt jelvények. Egyenruhák, frakkok és szmokingok, selyem és brokát szoknyák, ékszerek és ékszerek, feldíszített testek és ünneplőbe öltözött lelkek és vásár és rikító ízléstelenség és visszafogott ízlés és körhinta és vattacukor és mézeskalács és a halál pompája és a szerelem pompája, az esküvő pompája, a születés és az újjászületés misztériuma és szertartások és megint fények és zene és zene…

Feel-Art Érző művészet.

Female-Art Nőnemű művészet.


Ferry-Art Komp-művészet. Két part között a legrövidebb út. Mások megértése, hogy ők is megértsenek minket.

Fetish-Art Fétisművészet. Alkotások mint fétisek, talizmánok, rontástól óvó tárgyak, alkotások mint az imádat tárgyai, természetfeletti erővel rendelkező tárgyak, primitív és rafinált tárgyak, a vágy titokzatos tárgyai, ősi és modern kultuszok kifejezői, tárgyak egy másik világból.

Fiction-Art Képzeletművészet. Ebben a műfajban a legtöbb alkotás nem jut tovább a gondolatnál. Ha a fikció mégis testet ölt, pompázatos színekben és formákban bomlik ki a képzeletvilág, kivirágzik a fantázia és elsápad előtte a szürke valóság.

Fierce-Art Kegyetlen művészet.

Fiesta-Art Fiesta-művészet. A mediterrán ünnepek tomboló, színes világa, bőgő bikák és tomboló torerók, porba ömlő vér és flamenco, fáklyák, tűzijáték, tengeren csillámló fények és zene, és tánc hajnalig és tovább.

Fig-Art Fityisz-művészet.

Fight-Art Küzdő művészet. AStruggle for Life lenyomata papíron, vásznon és képernyőn, kőben, bronzban, fában és lelkekben; az ösztönök és az értelem küzdelme, a harcra készülő hősök hősi pózainak megörökítése, és a halál és gyász képei.

Figure-Art Figuraművészet.

File-Art Dossziéművészet.

Film-Art Hártyaművészet.


Final-Art Végső művészet. A kvintesszencia. Minden, ami a világból végső tanulságként leszűrhető. Művészet a világ végén. A művészet, ami utánunk talán megmarad.

Find-Art Találós művészet.

Fine-Art Szép művészet.

Finger-Art Ujjművészet.

Fire-Art Tűzművészet.

Fire-Fly-Art Szentjánosbogár-művészet. Sötétben kóválygó kicsiny lámpásként derengő fénnyel világítja be a tér kicsiny szegleteit, határozatlan körvonalú virágok között nyári éjszakákon libbenő kicsiny, fényes élet, amely belefakul a fakó világba, ha felkel mindent elöntő, kegyetlen fényével a nap.

First-Art Első művészet.

Fit-Art Egészségművészet.

Fizz-Art Pezsgő művészet

Flag-Art Zászlóművészet

Flash-Art Villámművészet. Csiricsáré művészet.

Flavour-Art Ízművészet. Illatművészet.

Flight-Art Menekülő művészet.

Float-Art Sodródó művészet.