2009. szeptember 28., hétfő

Megint Szabadkígyós







Szabadkígyós nem hagy nyugton. Ez az Ybl tervezte kastély, még ipari kiegészítőivel is: a hatalmas bádogredőnnyel a teraszra nyíló nappalin, a házikápolna tetejével, ami kísértetiesen emlékeztet a Keleti Pályaudvar egynémely tetőmegoldására - nem taszít, hanem vonz.

Aránytalanságában a lovakirályok százévekig toldozott-
fodozott, bűbájosan céltalan tornyokkal ékesített palotáit látom, homlokzata az elfordított toronnyal, a klasszicizáló párkányzattal és a reneszánsz boltívekkel meseszerűen vidám.
És a park körülötte, egy álom. Itt-ott nyomasztó álom, mert látni a rengetegben kidőlt faóriásokat, és bizony félelmetes a szélben nyöszörgő ősfák alatt járni,


különösen annak tudatában, hogy a bejáratnál tábla hívja fel a figyelmet a veszélyre.


Csak saját felelősségedre sétálhatsz a hatalmas tölgyek, platánok, juharfák, vadgesztenyék alatt.









A mocsárciprusok hatalmas, bütykös támasztógyökereikkel, még bírják néhány száz évig.
De inkább nézzük, a fotók nem veszélyesek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése